A harcsa sokak számára egyszerűen egy bajuszos, titokzatos ragadozó a víz mélyéről. Pedig a harcsa ma már jóval több ennél: gasztronómiai különlegesség, a tógazdasági és az intenzív akvakultúra-ágazat alapfaja, sőt ökológiai indikátor is. Az I. Nemzetközi Harcsa Konferencia éppen ezt a sokszínűséget kívánja bemutatni – tudományos alapossággal, de közérthetően, a szakma és az érdeklődő nagyközönség számára egyaránt.

A rendezvény fókuszában négy meghatározó faj áll. Az európai vizek ikonikus csúcsragadozója, az európai szürke harcsa (Silurus glanis) nemcsak horgászlegendák főszereplője, hanem a tógazdasági és intenzív rendszerek fontos halfaja is. Az afrikai kontinensről származó, kivételesen ellenálló afrikai harcsa 
(Clarias gariepinus) az intenzív, recirkulációs rendszerek egyik legsikeresebb szereplője Európában is. Az észak-amerikai eredetű csatornaharcsa (Ictalurus punctatus) világszerte ismert akvakultúra-faj, amely a termelési hatékonyság és a technológiai fejlesztése. A harcsa ráadásul kulturális és gasztronómiai híd is kontinensek között. A hagyományos európai halászlé, az afrikai és ázsiai halételek, valamint a modern, egészségtudatos konyha mind új perspektívát adnak ennek a különleges halfaj-csoportnak. A konferencia ezért nem csupán tudományos fórum, hanem találkozási pont termelők, kutatók, döntéshozók és fogyasztók számára.k szimbóluma. A globális piac egyik meghatározó exportterméke pedig a pangazius harcsa (Pangasianodon hypophthalmus), amely az ázsiai nagyüzemi termelés és a nemzetközi kereskedelem egyik zászlóshajója.

Mi köti össze ezt a négy, földrajzilag és ökológiailag is eltérő fajt? A gyorsan változó világ kihívásai: fenntarthatóság, klímaváltozás, takarmányozási innováció, állatjólét, vízminőség-menedzsment, piaci alkalmazkodás. A konferencia célja, hogy a legfrissebb kutatási eredményeket és a gyakorlati tapasztalatokat közös platformra hozza – a genetikai szelekciótól a precíziós takarmányozáson át az alternatív fehérjeforrásokig. Emellett igazán izgalmas kérdések is terítékre kerülnek. Hogyan nevelhető több tonnányi hal zárt vízrendszerben, minimális környezeti terhelés mellett? Mitől lesz egy harcsafilé fenntartható? Hogyan hat a vízhőmérséklet emelkedése a növekedésre? Milyen szerepet játszik a harcsa a helyi gazdaságok és vidéki közösségek életében?

A harcsa ráadásul kulturális és gasztronómiai híd is kontinensek között. A hagyományos európai halászlé, az afrikai és ázsiai halételek, valamint a modern, egészségtudatos konyha mind új perspektívát adnak ennek a különleges halfaj-csoportnak. A konferencia ezért nem csupán tudományos fórum, hanem találkozási pont termelők, kutatók, döntéshozók és fogyasztók számára.

Közreműködő szervezetek